Iskolaelőkészítő foglalkozások

A nagycsoportos gyermekek délutánonként többnyire már nem igénylik az alvást. Ezt az időszakot töltjük meg élvezetes, az iskolai életmódra való felkészülés szempontjából tartalmas, célravezető tevékenységekkel. Ezek az iskolai életmódra hatékonyan felkészítő foglalkozások a következők

Logopédia (hétfő)

Bogár Mariann

A logopédia jelentése: beszédnevelés. Nem csak a hangzók tisztításának tudománya, hanem ennél sokkal több. Ezeken a foglalkozásokon gyermekeinknek lehetősége van a beszéd értés alapját adó fonémahallásuk tökéletesítésére, az írás és olvasás elsajátításához szükséges kompetenciáik fejlesztésére. Jó alkalom kínálkozik számukra a helyes beszédritmus, beszédlégzés, beszédfegyelem elsajátítására, a sikeres iskolakezdés érdekében.

Kézműves foglakozás (kedd)

Vityi János – Szemán Erika

A kézműves foglalkozások elsődleges célja, hogy a finom-motorikus fejlődést játékos módon segítse elő. A szem-kéz koordináció gördülékenysége az ujjak ügyessége befolyásolja az írás elsajátításának tempóját és minőségét. Ezen kívül segíti az önálló munkaszervezés kialakulását, a kitartó szorgos tevékenykedéshez való pozitív viszony formálódását. A saját erőfeszítés árán létrejövő alkotáshoz fűződő bensőséges kapcsolat támogatja a munkához való pozitív viszony kialakulását: amely a célok kitűzésével kezdődik, szorgos munkával folytatódik és eredménnyel zárul.

Madárovi (szerda)

Kocsis Zsuzsanna

Mottó: “Rá kell ébrednünk, hogy a körülöttünk élő “lények” – madarak, pókok, bogarak, giliszták, csigák stb. – nem ellenségek amiket lapáttal kell agyonütni vagy eltaposni, hanem szükséges alkotói életünk feltételeinek. A megismerés hozhatja el a tiszteletet és a szeretetet a körülöttünk élők iránt és az ő tökéletességük felfedezése láttatja meg velünk saját szépségünket, teljességünket.”
Heti egy alkalommal, zoo-pedagógus vezetésével ismerkednek gyermekeink az őket körülvevő erdők élőlényeivel: fákkal, növényekkel, madarakkal, bogarakkal. A “mi erdőnk” megismeréséhez felhasználjuk látásunkat, hallásunkat, szaglásunkat, tapintásunkat. Körjátékokat, mondókákat játszunk, “varázsolunk” magunkból tölgyfát, makkocskát, madarat vagy hangyát – bármit. Télen etetjük a madarakat, tavasszal fészekodúkban figyeljük a költő madarakat, bemutató madárgyűrűzésen veszünk részt, hogy a jobb megismerést és a természet iránti tisztelet, szeretet kifejlődését elősegítsük.

Játék – dráma (csütörtök)

Iványi Viktória

A drámajáték jelentős hatással van a közösség alakulására. Általa a gyermek megtapasztalhatja saját lehetőségeit, korlátait, képet kaphat társairól. Megtapasztalhatja, megváltoztathatja a csoportban elfoglalt hierarchikus helyét, szembesülhet problémájával, sőt megoldást is találhat rá általa.
A gyermekek “színházasdijában” nem az esetleges bemutató a fontos, hanem az azt megelőző nevelési folyamat.
A dráma sajátos eszközeivel való nevelés nemcsak a csoportokat segíti, hanem a pedagógus munkáját is gazdagítja. A játékok jelentős részét alkalmazhatjuk – akár tanítási órán, akár szabadidőben is.
Drámajátékaink az emberépítést célozzák, feladatuk a személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás, a közlés megkönnyítése, tehát tulajdonképpen szocializáló tevékenység. A forma és a folyamat pedig, amelyen keresztül megvalósul, a dráma maga.
A játékok és készségfejlesztő eljárások, melyek a rögtönzött drámajátékot segítik elő, cselekvést és aktív részvételt követelnek. Együtt-játszásról van szó, ami néző nélkül is megvalósul, de bizonyos cselekedeteinkben el kell tudnunk viselni a nyilvánosságot. A rögtönzött drámajátékot a játékos próbahelyzetként éli meg, szerepvállalásával egy időben önmagát kell képviselnie.

A dramatikus nevelés elősegíti:

  • a közösségben az aktivitásának serkentését,
  • ön- és társismeretének gazdagodását,
  • alkotóképességének, önálló, rugalmas gondolkodás fejlődését,
  • összpontosított, megtervezett munkára való szoktatást,
  • testi, térbeli biztonságának javulását, időérzékének fejlődését,
  • mozgás és beszéd tisztaságát, szép és kifejező voltát.

A drámajáték gazdagítja:

  • az oktató-nevelőmunkát, a szabadidő eltöltését,

színesebbé, intenzívebbé teszi a korrekciós foglalkozásokat.

 

Ének-zene (péntek)

Bujdosó Júla

A különféle agyi rezonanciamérések más-más agyi területekhez kötik a különféle zenei tevékenységeket. Más területet aktivizál például egy zeneértő és egy zeneileg képzetlen ember zenehallgatása. A zene kétszerte nagyobb agyterületi aktivitást von maga után, mint a beszéd, a hangszerkíséretes éneklés pedig jószerével az egész agykérget működésbe hozza. Ennek fényében nem csoda, hogy az a rengeteg készség, amelyet zenélés közben használunk, más területek fejlődését is segíti. A két agyféltekét összekötő idegrost-köteg, a corpus callosum zenészek esetében kimutathatóan sokkal fejlettebb az átlagosnál, így például az érzelmi intelligenciához és a logikus gondolkodáshoz vagy a beszédhez kapcsolódó készségek között jóval nagyobb az átjárhatóság, mint általánosságban. Mindez azonban kimutathatóan csak akkor alakul ki, ha a zenei fejlesztés már a korai gyermekkorban kezdetét veszi.
A zenei nevelés a teljes személyiség fejlődésére hatással van. Vizsgálatok igazolták, hogy a Kodály koncepciója szerinti mindennapi zenei nevelés rendkívül jó hatással van a kreativitás fejlődésére.
Első osztályosok körében végzett méréseink szerint a számolási készség fejlettségéhez az általános intelligencia 17, a zenei képességek pedig 16 százalékban járulnak hozzá. Hátrányos helyzetű gyerekek esetében a zenei képességek az általános intelligenciánál is jelentősebb mértékben járulnak hozzá a szóolvasási és helyesírási készség fejlettségéhez. Akik pedig legalább három éven át tanultak valamilyen hangszeren, szignifikánsan jobb tanulmányi eredményekkel büszkélkedhetnek.
A zenei képességek fejlődésének szenzitív időszaka az óvodás-, illetve a kisiskoláskor. Amit ebben az időszakban elmulasztunk, azt később aligha pótolhatjuk. A zenei tevékenységek ráadásul örömtelik a gyerekek számára – úgy gondolom, mindez elégséges érv a zenei képességfejlesztés hasznossága mellett.
A gyerekek azt élvezik igazán, ha valamiben ők maguk is részt vehetnek. Jó dolog a zenehallgatás, de még jobb, ha az ember – bármilyen egyszerű hangszerrel vagy akár csak mozgással – maga szólaltathat meg hangokat. Ennek legjobb eszköze egy olyan foglalkozás, ahol élményszerűen élhetik meg gyermekeink a zene minden pozitív hatását.